Bejelentés


Drégelyvár Alapítvány Apródok nyomában

WEBSHOP:










Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Szavazás




A vár története

Konkrét feljegyzések híján nem tudunk a Börzsöny 444 m magas sziklacsúcsán álló vár építéséről pontos időpontokat mondani. Miután 1274-ben még csak Drégely településről olvashatunk, 1285-ben pedig már a várról is történik említés, fogadjuk el a két évszám közötti időszakot.

 

Azt tudjuk, hogy a Hunt-Pázmán nemzetség Bozóki ága építtette – valószínű az akkorra már tönkrement (csak mocsár és faszerkezetes falak védte) – Hont vára helyett. Tulajdonlása – családi viszályok okán - meglehetősen változatos volt. Többek között tudjuk azt is, hogy 1311-1321 között - törvénytelen foglalás révén - a nagy oligarcha, Trencsényi Csák Máté tartotta elfoglalva. Ezt követően királyi birtok, (egyben Hont vármegye fővédhelye) majd Zsigmond király a Tary családnak zálogosította el. 1438-ban a király visszaváltja a zálogot, majd a hozzá tartozó uradalommal együtt – királyi adomány folytán – az esztergomi érsekség birtokába kerül, mely a kisebbszerű lovagvárat megnagyobbítva erősséggé alakítja át. Ettől kezdve a magyar érsekek nyaraló várkastélyaként szerepel.

 

Dacára a vár említett megerősítésének, a török 1552-es hódító hadjáratának megkezdésekor – főleg az 1549. évben a lőporraktárt ért villámcsapás miatt – igen leromlott állapotban volt… Szondi György - ekkor már a vár kapitányaként – a török nyilvánvaló készülődésének ellenére hiába írt ismételten a vár megerősítését kérő leveleket.

 

1552. július 6-án Ali pasa 12000 fős seregével körbeveszi a várat (Egy pár ezer fős királyi sereg a Drégelyvártól alig pár órányira – Léva környékén táborozik, de nem sietnek Szondiék segítségére. Csak imádkoznak, és a környező hegycsúcsokon segélyt ígérő tűzjeleket gyújtanak.), s 80-szoros túlerejével a várvédők életének önfeláldozása ellenére július 9-én elfoglalja azt. A vár nem épül fel többé, (bár a helyreállítás kapcsán végzett régészeti feltárások kisebb - ostrom utáni - átalakításokat jeleznek), a romos építményben csak kis létszámú őrség állomásozik.

 

1575-ben a török a község temploma körül 2000 lovast is befogadó erős palánkvárat épít. Ettől a sziklavár jelentősége tovább csökken. 1593-ban Pálfy generális ugyan visszafoglalja a töröktől, de érdemi történelme gyakorlatilag véget ér. Az ezt követő századokban leginkább a költők tartják fenn a dicső Szondi emlékeket. Tinódi közvetlen az ostrom után jár a helyszínen és énekli meg a történéseket.

 

A későbbi időkből Kölcsey, Czuczor dicsőítő verseit ismerjük, majd Arany János írt gyönyörű balladát „Szondi két apródja” címen. 1875-ben Simor János Esztergomi bíbornok-érsek a Drégelyi hős emlékére megépítteti a Szondi kápolnát amely az 1960-as években a területen végzett honvédségi gyakorlatok során megsemmisült.

 

A Szondi kultusz – térségi kezdeményezésre - újólag az 1980-as években erősödik fel ismét, melynek eredményeként – az első kő visszafalazásával - 1989-ben megkezdődött a rom helyreállítása.


Képgaléria

Szólj hozzá

Név:
E-mail címed:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?









Hírek
Keressenek bennünket a Facebook-on is!

Drégelyvár Alapítvány https://www.facebook.com/pages/Dr%C3%A9gelyv%C3%A1r-Alap%C3%ADtv%C3%A1ny/509485642465773

tovább >>


DRÉGELYVÁR ALAPÍTVÁNY

A DRÉGELYVÁR ALAPÍTVÁNY kuratóriuma megköszöni mindazoknak, akik személyi jövedelemadójuk 1%-át a vár felújítására ajánlják fel. Adószám: 19667410 – 1 - 12






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!